Mindigis imádtam a krémleveseket: cukkinisat, fokhagymásat, brokkolisat, sütőtököset... Mint Gombóc Artúr a csokit:) . Egy idő után feltűnt azonban, hogy szinte az összes krémlevesnek ugyanolyan íze van: a sok tejszín és liszt elnyomja szegény kicsi zöldségeket. Több paleo krémlevest is kipróbáltam már, és végre tudom, milyen az egyes zöldségek valódi íze, zamata. Kevés folyadékot használok, így kapom meg a sűrű állagot, amit imádok, egy kevés kókusztejszín pedig kellően lággyá, selymessé teszi a leveskéket, készüljenek bármilyen zöldségből. Csicsókát még sosem ettem, de miután párom anyukája felajánlotta a kertjükben burjánzó növény egy részét, gondoltam, kipróbálom. Tápanyagban gazdag, az íze különleges, karakán. Most van szezonja, érdemes kipróbálni:) Az elkészítéshez kell egy kis türelem, a göröngyös, formátlan kis csicsókákat nem kis meló meghámozni. :D A receptet Mezei Elmíra: Paleolit receptek hétköznapokra c. könyvében találtam.
Hozzávalók (4 személyre):
- 1 evőkanál kókuszzsír
- 400 g hámozott csicsóka felkarikázva
- két szál póréhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- 1-2 mokkáskanál kakukkfű
- 3 db babérlevél
- 7 dl alaplé (vagy víz)
- Himalaya só, bors
- 3-4 evőkanál Cocomas (aki nem ragaszkodik a paleo elvekhez, tejszínt is tehet bele:)
- Prosciutto sonka a tetejére
Elkészítés:
A hagymát felaprítjuk, a pórék fehér részét felkarikázzuk, majd a hagymákat kevés kókuszzsíron puhára pároljuk. Beletesszük a csicsókát és a babérlevelet, borsozzuk, meghintjük kakukkfűvel, felöntjük az alaplével, majd addig főzzük, míg a csicsókánk puha nem lesz. Kóstoljuk, s ha kell, sózzuk (az én házi alaplevem eléggé sós volt már eleve:), majd botmixerrel pépesítjük. Kevés kókusztejszínt csorgatunk bele, hogy selymesebb legyen. Pirított sonkával/parmezán sajttal/kókusztejszínnel díszítjük. :)
Jó étvágyat!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése