2014. február 28., péntek

Pikáns tárkonyos csirkeraguleves



       Húsleves picit másképp:) Néhány évvel ezelőtt még fogalmam sem volt ennek a mennyei levesnek a létezéséről, úgyhogy kénytelen voltam nélküle élni. Nálunk Szlovákiában egyáltalán nem elterjedt étel, Magyarországon viszont nagyon közkedvelt, így hála égnek egyszer volt szerencsém összefutni vele, bár egy kicsit diétásabb, kevésbé krémes változatával. Utánaolvastam az interneten és kialakítottam egy saját ínyemre való, tejszínesebb, borsómentes verziót (mivel a saját ízlésem szerint főzök, néhány hozzávaló kiszorul a konyhámból, a főtt borsó is ez a kategória:). A tárkony nálunk estragon néven fut és nehezen beszerezhető. Ha valahol találunk, érdemes belőle bespájzolni:). Teljesen más ízű ez az étel, pikánsabb, citromosabb, szokatlanabb, mint az általunk megszokott levesek, de nekem szerelem volt első ízlelésre, és azok is imádták, akiknek eddig elkészítettem. Hatalmas kedvenc és önmagában kitesz egy vacsorát, mert nagyon laktató.:)

Hozzávalók (egy nagy fazéknyi leveshez, úgy 6-8 adag, úgyis elfogy;) :

- 0,5 kg csirkemell
- 60 dkg sárgarépa
- 15 dkg petrezselyem
- egy fej hagyma
- 40 g vaj
- 2,5 liter csirkealaplé (5 húsleveskockát leforrázunk 2,5 liter vízzel)
- 1 doboz tejföl (2,5 dl)
- 1 doboz tejszín (2,5 dl)
- 1 citrom leve
- 8 evőkanál liszt
- 1 evőkanál mustár
- só, fehérbors, tárkony

Elkészítés:

      A répát és a petrezselymet meghámozzuk majd felkarikázzuk, a csirkemellet csíkokra vágjuk, a hagymát felkockázzuk. Egy edényben feltesszük melegedni a vajat, majd aranyszínűre pirítjuk rajta a répát és a petrezselymet. Mikor megpirult, hozzátesszük a hagymát és a csirkemellett, teszünk bele 1 teáskanálnyi fehérborsot és 3 teáskanálnyi tárkonyt, majd felöntjük húslevesalaplével. Puhára főzzük a zöldséget és a husit, utána belefacsarjuk egy citrom levét.


        Egy tálban habaróval simára keverünk 1 pohár tejfölt, 8 evőkanálnyi lisztet, 1 dl hideg vizet és két merőkanálnyi húslevest, majd a habarást folytonos keverés mellett beleöntjük az illatozó levesünkbe és besűrítjuk vele. Rottyantunk rajta egyet, majd belecsorgatunk egy doboz tejszínt és egy evőkanálnyi mustárt. Ízlés szerint sózzuk (én tettem bele még két teáskanálnyi sót:), majd a legvégén beleszórunk még egy kevés tárkonyt.

        Nagyon finom, nagyon krémes, nagyon laktató, a fehérborstól pikáns, a belefőzött szeretettől pedig melengető:) Jó étvágyat!

2014. február 27., csütörtök

Meggyes csokimousse-torta


        Párom 27. szülinapjára készítettem el ezt a tortát legelőször. Az addigi ünnepekre általában túrós-tejszínes gyümölcstortát (http://konyhamesek.blogspot.sk/2014/02/turos-tejszines-gyumolcstorta.html) szoktam készíteni, de Őt mindenképpen valami újjal, fantasztikussal, finommal, különlegessel szerettem volna meglepni, mert megérdemli, és mert szeretem:) Keresgéltem a neten, míg rá nem találtam erre a nagyon csokis, könnyed, meggyes csokimousse torta receptre (http://sulvefove.nlcafe.hu/recept/Meggyes-csokimousse-torta), s miután megváltoztattam a tésztáját, megsütöttem, díszítettem, odaadtam és örültem, hogy Ő örül.:) Múlt nyáron is próbálkoztam ezzel a tortával, mert örömet akartam vele okozni egy szülinapos kicsi lánynak, hiába mondta a párom, hogy ne 40 fok hőségben akarjak csokival kísérletezni. Sajnos nem hallgattam rá, így lett egy szétfolyt, amorf tortám karima nélkül persze, mert a csoki minden erőfeszítésem ellenére is leolvadt, nem maradt meg a torta oldalán. Azt tanácsolom hát, hogy ne nyári hőségben süssünk csokimousse tortát:)

Hozzávalók:

- 250 g zabpelyhes keksz (Hobbits)
- 100 g vaj
- 1 dl tejszín
- 100 g étcsoki
- 1 tojássárgája
- 100 g porcukor
- 0,5 dl víz
- fél zacskó (10 g) zselatin
- 2,5 dl tejszín
- 200-250 g meggybefőtt
- 100 g étcsoki vagy tortabevonó a díszítéshez

Elkészítés:

      A zabpelyhes kekszet ledaráljuk vagy aprítógépben megőröljük, majd összekeverjük az olvasztott vajjal. Egy kapcsos tortaformát kibélelünk sütőpapírral (minél kisebb tortaforma, annál magasabb a tortánk, én átlag méretű formát használtam és elég lapos lett a torta), majd az aljába nyomkodjuk a masszánkat és 180 fokon 12 percig sütjük. Ha kihült, mélyhűtőbe tesszük.
    A krémhez az 1 dl vízbe beletördeljük az étcsokit és gőz fölött megolvasztjuk. A fél zacskó zselatint elkeverjük fél dl vízben és felmelegítjük, hogy elolvadjon, de nem forraljuk!
      A tojássárgáját elkeverjük a porcukorral, hozzákeverjük az olvadt csokit és a langyosra hűlt zselatint, majd a masszába beleforgatjuk a keményre vert tejszínhabot is. Óvatosan, hogy a levegő benne maradjon:) A krém egy részét a tésztára halmozzuk, megrakjuk meggyel, majd a maradék csokihabot is rákenjük, elsimítjuk. Mélyhűtőbe tesszük, 1/2- 1 óra múlva kész is.
       Eltávolítjuk a tortaforma karimáját. A tortabevonót vagy étcsokit gőz fölött megolvasztjuk. Én zacskósat szoktam venni ehhez a tortához, azt csak forró vízbe kell állítani és hagyni, hogy megolvadjon. Ha levágjuk a zacskó sarkát, írhatunk és rajzolhatunk vele a tortára, ha bátrak vagyunk:), vagy ezüstpapírra, ha óvatosak. Zsírpapírból vágunk egy 7 cm széles hosszú sávot, kb 4 cm-rel hosszabbat, mint a torta kerülete (én itt hibáztam, rövidet vágtam,  ezért nem folytonos a tortakarima:), majd konyhaecset segítségével (érdemes beszerezni, ha nincs otthon) bekenjük olvasztott csokival és karimaként körényomjuk a hideg tortának. Várunk kicsit, míg rádermed, aztán lehúzzuk róla a papírt. Ha egyenesen kentük a csokit, egyenes lesz a csokikarima is. Én gusztusosabbra, rusztikusabbra szerettem volna, ezért cikcakkosra tördeltem a szélét:) A torta tetejét írással és szivecskékkel díszítettem, de ez is tehetség, kreativitás és ízlés kérdése:).
         Töményen csokis és nagyon finom. Sok sikert hozzá:)


Túrós-tejszínes gyümölcstorta

       
         
         Ezt a receptet réges régen, mikor még télen csúszkálni lehetett a jégen:) találtam valamelyik női magazin hasábjain, azóta számtalanszor elkészítettem már mindig más gyümölcsvariációval és mindig nagy sikere volt. Könnyű, savanykásan gyümölcsös és nem kell sütni. A képen látható epres tortát néhány éve készítettem Attila unokatesóm lagzijába, tripla adag krémmel:),  a sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a többi habos- krémes- margarinos- marcipános cukrászdacsoda torta még szűzen árválkodott a tortatányérokon, mikor az én epres házi tortámnak már csak a morzsái jelezték, hogy valaha létezett.

Hozzávalók:

100 g vaj vagy margarin
200 g babapiskóta
1 csomag zselépor
130 g cukor 
1 csomag vaníliás cukor
citromlé ízlés szerint, kb. 1/2-1 citrom leve, ki mennyire szeretné savanyúra
250 g sima túró (1 doboz, lehet sovány vagy zsíros is)
2,5 dl tejszín (ez 1 doboz, de ha 2 dl-es kiszerelésben veszel, az is elég bele. Csak semmi pazarlás:)
400 g gyümölcs, ha szezon van, lehet idénygyümölcs: eper, málna, meggy, cseresznye, stb., télen elkészíthető bármilyen gyümölcskonzervből- vagy kompótból. Lehet próbálkozni gyümölcsmixekkel is:)



Nekem itt Szlovákiában ezek a zselatinok váltak be a legjobban, de csináltam már tortát Lidl-s zselatinnal is. Igazából ki kell tapasztalni.
        



Elkészítés:

       Egy kapcsos tortaforma körvonalát rárajzoljuk egy zsírpapírra, kivágjuk és kibéleljük vele a forma alját. A mélyhűtőben csinálunk annyi helyet, hogy teljesen vízszintesen (sima felület legyen, különben kifolyik a krém!) bele tudjuk állítani a tortaformát. Ezek az előkészületek.
       A vajat vagy margarint mikróban felolvasztjuk, a piskótát ledaráljuk vagy aprítógépben finomra őröljük, majd összekeverjük a vajjal. A masszát a tortaforma aljába nyomkodjuk és betesszük a mélyhűtőbe dermedni, míg készül a krém.
    A citromlevet a túróval, cukorral és a vaníliával simára keverjük, ellenőrzésként nyaljunk bele, hogy serceg-e még a cukor a fogunk alatt:) Ha nem, jöhet a következő lépés: A zselatint elkeverjük 2,5 dl vízben (lehet kompótlé is:), és addig hevítjük, míg elolvadnak a zselatin szemcséi, meleg lesz, de még nem forr. A tejszínt kőkeménnyé verjük. A zselét és a tejszínhabot egymás után a túrókrémbe forgatjuk, kóstolunk, ízesítünk, ha még kell. Elővesszük a tortaformát, a tészta tetejére halmozunk egy kis krémet (híg, nehéz vele bánni, de belejön az ember:), rápakoljuk a gyümölcsünk felét/harmadát, majd beleöntjük az összes krémet. Kicsit elsimítjuk, az esetlegesen felbukkanó gyümölcsöket visszakényszerítjük a helyükre, hogy sima legyen a felület:), ezután óvatosan a mélyhűtőbe tesszük, ott 2 óra alatt megdermed. 
      Ha a torta összeállt, óvatosan lekapcsoljuk róla a karimát, késsel is rásegíthetünk, ha kell. Tortatányérra rakjuk és ízlésesen feldiszítjük a maradék gyümölccsel, de meg lehet bolodítani egy kis szeletelt csokival vagy bonbonnal is:)
       Garantált a sikere. Jó étvágyat!:)

2014. február 26., szerda

Fennséges fokhagymás pogácsa a négyzeten:)

         
          Ez az a pogácsa, amiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Négyzetre kell emelni a fennséges és a fokhagymás jelzőt, sőt a pogácsa kifejezést is, mert ez a pogácsa nagyon pogácsa (Győzike után szabadon:) és extrán fokhagymás. Lányos pizsipartykra ajánlom, amikor az ember enne valami finomat és már nem készül elhagyni a lakás falait. Ellenkező esetben garantálom, hogy erős fokhagymaillat és szaglászó emberek fogják kísérni minden lépését:). Csak saját felelősségre. Én szóltam.
        Ehhez a pogihoz személyes érzelmi szálak is fűznek, hisz Emese barátnőm családjának csodatitkos receptje, s mindig akkor süssük, ha egymásnál alszunk. Ez a mi közös, barátnős rituálénk: a fokhagymás pogi sütése. Ezúton is köszönöm Eminek, hogy engedélyezte a recept nyilvánosságra hozását, s ezzel a nagyközönség számára is elérhetővé tette eme csodafinom ínyencséget. Én azt mondom, nem lehettünk olyan önzőek, hogy megtartsuk magunknak... :) Köszönöm... :)

Hozzávalók a tésztához:

- 60 dk rétesliszt
- 4 dl tej
- 2 kiskanál cukor
- 1 kocka élesztő

Hozzávalók a töltelékhez:

- 1 margarin
- 2 kiskanál só
- 15 gerezd fokhagyma

Elkészítés:

Tészta: Kb. 2 dl langyos tejben elkeverjük a cukrot meg az élesztőt, letakarjuk és haggyuk megkelni. Ez a kovász:). (Az én módszerem a kelesztésre- mivel radiátor nélküli, talajfűtéses házban nőttem fel- az, hogy bekapcsolom a sütőt és hagyom, hogy bemelegedjen kicsit, aztán lekapcsolom. A langyos sütőbe konyharuhát teszek, és erre teszem a kovászt és a tésztát is). A lisztet és a maradék tejet pedig mikróba szoktam dobni egy kis időre, a meleg hozzávalókból egy-kettőre szép dundi tésztánk lesz. :). Ha a kovász megkelt, összedolgozzuk a tejjel és a liszttel (a tészta alatt a tálat és a tészta tetejét is megszórjuk vele). Meleg helyre tesszük (én a sütőbe, így extra hamar kész), és míg kel, elkészítjük a tölteléket.

Töltelék: A fokhagymát fokhagymanyomón átnyomjuk és összekeverjük a puha margarinnal és a sóval.

Összeállítás: Ha a tésztánk megkelt, 4 egyenlő részre osztjuk. A kis tésztakupacot kisodorjuk téglalap alakúra, lehet egész vékonyra:), szépen egyenletesen megkenjük a töltelék negyedével, majd feltekerjük, kapunk egy dagi "tésztacsíkot". A tetejét megkenjük tojássárgájával és megszórjuk szezámmaggal (a legutolsó Emis sütésünknél nem találtunk szezámmagot, csak héjas szotyit, azt kínkeservesen kézzel megpucoltuk, ezt szórtuk a pogik tetejére:)), majd felszeleteljük. Helyes kis kalácsokat kapunk. Ugyanezt elkövetjük a maradék három tésztagombóccal is. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és kb 180 fokon aranysárgára süssük (úgy 20 perc). Az első adag garantáltan elfogy, míg sül a többi:), de a maradék sem szokta megérni a másnap reggelt.
          Jó étvágyat hozzá!:)

Cukkinis-fetás pite

         

          A minap akcióban volt a szép zsenge cukkini a Lidlben, vettem hát egy kilót azzal a céllal, hogy majd valamelyik este összeütök belőle egy gyors és egészséges vacsit, valami újat, ami túllép a rántott cukkini és a cukkinis tócsni szűkös világán:). Belelapoztam a legfrissebb szakácskönyvembe (http://ujkonyvek.hu/Elena-Balashova.Modern-mediterran-konyha-Tobb-mint-270-recept), és rátaláltam erre a szimpatikus, kevés hozzávalót igénylő, szinte minden cukkinimat felemésztő receptre. Minimálisat módosítottam rajta, a kaporral és a petrezselyemzölddel ugyanis harcban állnak az ízlelőbimbóim, adtam neki inkább egy kis olasz sóhajt fokhagymával, oregánóval és rozmaringgal:). Fincsi lett. 

Hozzávalók (kb. 4 nagyobb adag):

- 750 g cukkini
- 4 tojás
- 2 evőkanál darált dió
- 200 g feta sajt (a recept 250 g-ot ír, de mindenhol 200 g-os kiszerelésben kapni, elég bele ennyi is, legyünk tudatos szakácsok és vásárlók:)
- 150 g sajt (a recept parmezánt írt, én Eidamot tettem bele, szerintem minden sajttal finom:)
- (Himalája-só, ha akad a kamrában ;)
- bors, rozmaring, oregánó, szárított fokhagyma (lehet friss is, csak lusta voltam elmosni a fokhagymanyomót:)

Elkészítés:

        A recept rövid lesz:) A cukkinit és az Eidam sajtot lereszeljük, a darált diót óvatosan megpirítjuk (hamar odakap), a Feta sajtot összemorzsoljuk, a tojást kicsit felverjük, majd minden hozzávalót jól összedolgozunk. Kikenünk egy piteformát vajjal vagy kókuszzsírral, belesimítjuk a masszát és kb 180 fokon úgy 40 percig sütjük, míg aranybarna nem lesz a sajtunk. Én olívaolajjal meglocsolt rukkolával és zöldséggel tettem mutatósabbá és laktatóbbá, az ínyencek meglocsolhatják egy kis tejföllel is:) Igazából minden csak fantázia meg ízlés kérdése.
           Jó étvágyat!:)




2014. február 25., kedd

Paleo csokis ropogós :)



      Lehet, hogy néhányan modern majomkodásnak gondolják ezt a "paleo-mániát", de szerintem semmiképp sem ártunk magunknak azzal, ha legalább néha (vagy inkább gyakran ;) egészséges hozzávalókra cseréljük a cukrot, tejet és margarint. A közhiedelemmel ellentétben nem íztelen, vízízű, kalóriaszegény nasit (energia akad benne bőven:) adunk a szervezetünknek, hanem ízekben gazdagot, energiadúsat, laktatót.

  Az alábbi keksz receptjét Pocak Panna paleo blogján találtam (http://pocakpanna.blogspot.sk/) "Karácsony illatú csokis keksz" cím alatt, s bevallom, nehéz volt választani a sok finomság közül. Iszonyatosan kívántam valami finom édes ízt, és biztosra akartam menni, úgyhogy erre a receptre esett a választásom, mivel Viki barátnőm a szilveszteri házibulinkra ezzel készült pár hónapja, a siker pedig nem maradt el :). Az eredeti recepttől icipicit eltértem, mert nem akartam mandulát venni, volt ugyanis otthon török mogyoróm és frissen pucolt dióm. Gondoltam ártani nem árthat a sütikébe:) Lássuk hát a receptet.:)

Hozzávalók:

- 100 g étcsoki minél magasabb kakaótartalommal (81 %-osat találtam a Lidlben kedvező áron:)
- 100 g kókuszzsír (nem mumus, nem kell tőle félni, bármelyik bioboltban fellelhető és nagyon sokrétű a felhasználása)
- 2 tojás
- 150 g török mogyoró (a barna vékony héj rajta maradhat) + kb 20 db a kekszek tetejére
- 100 g dió  (a török mogyoró és a dió tetszés szerint helyettesíthető más magvakkal, például kesuval vagy mandulával)
- 60 g aszalt gyümölcs (én aszalt barack- füge-szilva- körte mixet vettem a Lidlben)
- kevés méz ízlés szerint
- Bourbon vanília ízlés szerint
- fahéj ízlés szerint
- 1 narancs héja

Elkészítés:

          A mogyorót és a diót ledaráljuk vagy aprítógépben megőröljük (párom üzeni h ******** hangos :). A kókuszzsírt és az apróra tördelt csokit mikróban vagy gőz fölött felolvasztjuk, az aszalt gyümölcsöt apróra vágjuk. Minden hozzávalót összedolgozunk, hűtőben kicsit lehűtjük, majd kis lapított kekszeket formázunk a masszából és sütőpapírral kibélelt vagy kókuszzsírral kikent tepsibe rakjuk szépen katonásan:). A kekszek tetejébe mogyorót vagy más magocskát nyomunk, hogy csinosabbak legyenek. Kb. 15 percig sütjük 170-180 fokon, míg már látszik rajtuk, hogy jó ropogósak:). 
          Tömény csokibomba, elég belőle 1-2 darab a csokiéhségérzet csillapítására, tehát a sütikéknek elméletileg (a gyakorlat csak most jön, még nem bizonyított;) ki kellene tartaniuk minimum pár napig, vagy még tovább. 
           Jó sütögetést és nassolgatást kívánok! :)






2014. február 20., csütörtök

Exotikus zellerkrémleves:)

          Imádom a krémleveseket. Eddig főként tejszínes-lisztes változatokat szoktam készíteni, de most barátkozni kezdtem az egészségesebb ételekkel, úgyhogy kihagytam belőle a hagyományos tejszínt és a lisztet is, ehelyett sűrű kókusztejszínnel ízesítettem és kakukkfűvel bolondítottam meg, az összhatás így egy jó adag exotikus ízű, csodásan krémes, aranyszínű leves lett, melyben a zeller erős íze az édeskés kókusztejszínnek köszönhetően sokkal lágyabbá vált, így a zellert nem kedvelők (pl. én) is bátran kipróbálhatják :). Szerelem első látásra:) És ha ez nem lenne elég, tuningoltam még rajta egy kis pirított sonkával és élesztőmentes rozskenyérpirítóssal. Laktató és finom vacsi, az ízvilága pedig valahova a távolkeletre repít minket.:)
          A receptet Postás Renáta: Paleolit konyha hedonistáknak c. könyvében találtam sok-sok remek recepttel együtt. Apró részleteket módosítottam rajta, a szerző által ajánlott mandulatejszínt pedig kókusztejszínre cseréltem. Tetszik nekem egyébként ez a paleolit gondolat, s ha minden módszerét és hozzávalóját nem is veszem át, de mindenképp csipegetni szeretnék belőlük. Az egészségemért is, és mert kifejezetten ízletesek és számomra új ízűek ezek a hozzávalók. A leves paleolit, a sonka és a rozskenyér viszont, amivel laktatóbbá tettem, tudtommal nem az. :)

Hozzávalók (4 személyre):

- 250-300 g tisztított zeller
- 2 szál répa
- 1 fej hagyma
- kókuszzsír (klasszikus olaj is lehet)
- 1 dl kókusztejszín (bioboltokban kapható, Cocomas)
- fehérbors, Himalája-só (asztali só is lehet:), szárított kakukkfű (tymian), 3 db babérlevél

Elkészítés:

          A hagymát felaprítjuk és kókuszzsíron vagy klasszikus olajon megdinszteljük. Beleszórjuk a megtisztított és kockákra vágott zellert és sárgarépát, megszórjuk szárított kakukkfűvel és megpirítjuk kicsit. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, borsozzuk, beletesszük a babérlevelet, majd lassú lángon puhára főzzük a zöldségeket. Ha elfő a leve, pótoljuk:) Ha klasszikus sót használunk, már ekkor ízesíthetjük a levest, ha Himalája-sót, azt csak a végén, utolsó simátásként szórjuk az ételbe, így nem mennek tönkre az értékes ásványi anyagok. Mikor a zöldségünk már puha, botmixerrel pépesétjük, majd visszatesszük a tűzre, és attól függően, hogy mennyire sűrűre és krémesre szeretnénk a levesünket, vizet és kókusztejszínt csorgatunk bele. Végül rottyantunk rajta egyet, és kész. :) Hogy laktatóbb legyen a vacsora, megspékeltem egy kis sonkával és pirítóssal. A sonkát apró kockákra vágtam, majd kókuszzsíron (olajon is lehet:) megpirítottam és a levesbe szórtam.
          Jó étvágyat kívánok!:)




2014. február 17., hétfő

Bulgurotto- avagy rizotto kicsit másképp:)


A bulgur, más néven tört búza talán sokak számára ismeretlen, de egyre inkább az élmezőnybe törő, egészséges, vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban gazdag alternatívája a hagyományos rizsnek. És ha rizsből készülhet rizotto, hát bulgurból is készülhet bulgurotto, szerintem:).  A recept saját találmány, kevés alapanyagból, gyorsan elkészíthető ebéd vagy vacsi:) Nekünk idén a Valentin-napot tette ünnepivé és egészségessé, ha szebbé nem is. (Mindaféle rizotto, az értékét nem a kinézetében kell keresni:) Ronda, de finom.

Hozzávalók (kb 4 adaghoz):

- 200 g bulgur (Bioboltokban kapható. A mennyiség kevésnek tűnhet, de a bulgur rengeteg folyadékot képes magába szívni:)
- fél kiló csirkemell
- 300 g erdei gomba vegyesen (Sokkal gazdagabb az íze, mint a hagyományos sampinyon gombának. Én a munkahelyem melletti étteremben vásárolom fagyasztott formában, a tulajdonos mindig rendel nekem is, ha kérek:) Hiába, fontosak a jó kapcsolatok... :)
- 1 kisebb vagy 1/2 nagy fej vöröshagyma
- vargányapor (Ezt egy helyi borászatban vásárolom, ahol különböző ínyencségek kaphatóak. Az ára, mint az aranyé, de fenséges telt ízt ad a gombás ételeknek, és nem kell belőle sok:)
- gomba-fűszerkeverék
- fehérbors, szerecsendió, só
- húslevesealaplé (én húsleveskockából készítem, gyenge ízűre- két leveskockát forrázok le másfél liter vízzel)
- olaj (lehet kókuszolaj is), vaj

Elkészítés:

A gombát, ha fagyasztott, kiolvasztjuk, ha nagyobb darabok, fel is szeleteljük. Az értékes barna lét, amit kienged magából, óvjuk, mint a kincset, tele van finom erdei ízzel:) A csirkemellet kis csíkokra vágjuk és vajon megpirítjuk, majd félretesszük. A hagymát felaprítjuk és kevés olajon (vagy kókuszolajon) megdinszteljük, majd ráöntjük a gombát a kiengedett lével együtt. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk bele, vargányaporral és gomba-fűszerkeverékkel ízesítjük. Rotyogtatjuk úgy 8 percig, majd beleszórjuk a bulgurt. Szomjas jószág ez a tört búza, rögtön felissza a gombaízű szaftot. :) Ezután nincs más dolgunk, mint lassan, kis adagokban húsleveslaplét önteni a bulgurhoz. Hozzáöntünk egy kis levet, megkeverjük, majd hagyjuk, hogy elfője. Ezt addig ismételgetjük, míg a bulgurunk elég puha nem lesz (ez ízlés szerint változó, a párom úgy főz nekem tésztát vagy bulgurt, hogy megkóstolja, és ha neki tökéletes, akkor főzi még 3 percet, hogy nekem is finom legyen:). Amikor már majdnem kész az étel, belekeverjük a csirkemelldarabokat és készre főzzük a bulgurottót. 
Tömény gombaíz, sok-sok vitamin... Szeretjük. :)

Jó étvágyat!



2014. február 10., hétfő

Bumm- bumm- bumm- bubumm, kezdjük el!:)


Hovarepülamasina.... Nem nem, nem ezt kezdjük el:) Hanem a blogírást. Nem azért, mert mostanában ez olyan menő (még ha valóban az is :), hanem mert sok finom, egészséges és kevésbé egészséges recept és fortély van a tarsolyomban, amit szívesen megosztanék más konyhatündérrel, illetve konyhatündér-jelölttel. Enni jó. Főzni is jó. Hozzuk össze ezt a kettőt:)